„Hosszú, egészséges és aktív életet szeretnék élni.”

Amikor egészségmentorként megkérdezem valakit, mi a célja, szinte mindig ezt a választ kapom.

Érdekes módon nagyon kevesen mondják azt, hogy 100 évig szeretnének élni.

Sokkal inkább ezt:

„Szeretném, ha 75-80 évesen is tudnék kirándulni, biciklizni, játszani az unokáimmal, és nem szeretnék másokra szorulni.”

Őszintén szólva én is ezt szeretném, és pontosan ezért írtam ezt a cikket.

A leggyakoribb hiba

Sokan évente egyszer elmennek vérvételre – a laborban leveszik a vért – néhány nappal később megérkezik az eredmény, majd megnézik, hogy ott van-e valahol az a kis csillag – ha nincs… „Minden rendben.”

És ezzel le is zárják az egészet.

Pedig ennél sokkal többről van szó…

A „teljes labor” valójában nem létezik

Talán meglepő, de nincs olyan vérvétel, hogy teljes labor.

Minden laborvizsgálat egy adott kérdésre próbál választ adni.

Más vizsgálatok fontosak egy húszéves sportolónál, mások egy várandós nőnél, és megint mások egy 59 éves férfinál, aki szeretné még hosszú ideig megőrizni az egészségét.

A kérdés tehát nem az, hogy mennyi vizsgálatot kérünk, hanem az, hogy a megfelelő vizsgálatokat kérjük-e!

Miért más az ötvenes-hatvanas korosztály?

Negyvenéves kor után a szervezet lassan változni kezd – nem egyik napról a másikra, csak úgy észrevétlenül.

• Az izomtömeg fokozatosan csökken.
• A vérnyomás lassan emelkedhet.
• Az erek rugalmassága romlik.
• Nő az inzulinrezisztencia kialakulásának esélye.
• A zsír egyre inkább a has környékére rakódik.
• A prosztata is elkezd „beszélgetni velünk”.

És eközben gyakran semmilyen panaszt nem érzünk – és pont ezért olyan fontos a rendszeres szűrés.

Nem azért, mert betegek vagyunk, hanem azért, hogy lehetőleg azok se legyünk.

A labor nem diagnózis. Hanem iránytű.

Erről nagyon ritkán beszélünk.

Sokan azt várják a laboreredménytől, hogy megmondja: „Egészséges vagy, vagy beteg.”

A valóság ennél árnyaltabb.

A labor inkább olyan, mint egy műszerfal: jelzi, ha valami nem a megfelelő irányba halad.

És minél korábban vesszük észre ezeket a jelzéseket, annál nagyobb az esély arra, hogy még időben tudunk változtatni.

Ez a prevenció valódi lényege – nem a betegségek kezelése, hanem azok megelőzése.

Az a 15 vizsgálat, amit én biztosan kérnék

1. Teljes vérkép

Ez az alap.

Vérszegénység. Fertőzés. Gyulladás. Véralvadási problémák.

Sok fontos információ már ebből is kiderülhet.

2. Vércukor ÉS HbA1c

Fontos! A vércukor olyan, mint egy pillanatfelvétel: egy pillanatnyi állapotot mutat.

A HbA1c viszont megmutatja, hogyan alakult a vércukorszinted az elmúlt 2–3 hónapban.

Ezért a kettő együtt ad igazán értékes képet.

Az Amerikai Diabétesz Társaság (ADA) is ezt javasolja a cukorbetegség és a prediabétesz felismerésében.

3. Vérzsírok – de ne álljunk meg az LDL-nél!

Régebben szinte kizárólag az LDL-koleszterinre figyeltünk.

Ma már tudjuk, hogy ez önmagában nem mindig elég.

Mindig kérni kell:

• HDL
• LDL
• triglicerid
• összkoleszterin

És most jöjjön két olyan vizsgálat, amelyeket Magyarországon még mindig meglepően ritkán kérnek… a 4. és az 5. pont.

4. ApoB – az egyik leghasznosabb laborérték, amiről alig hallani

Ha ma megkérdeznél egy vezető kardiológust, melyik laborérték mutatja legjobban az érelmeszesedés kockázatát, egyre többen mondanák: ApoB.

Egyszerűen fogalmazva: nem azt nézi, mennyi koleszterin kering a vérben, hanem azt, hány olyan részecske van jelen, amely képes lerakódni az erek falában.

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) új ajánlásai szerint ez sok esetben pontosabb képet adhat, mint az LDL önmagában.

5. Lipoprotein(a) – az örökölt kockázat

Erről még kevesebbet beszélünk, pedig rendkívül fontos.

Az Lp(a)-szintet nagyrészt a génjeink határozzák meg, nem igazán befolyásolja az étrend vagy a mozgás – ha magas, érdemes tudni róla, mert nagyobb odafigyelést igényelhet.

A jó hír? Általában elegendő egyszer megmérni egy élet során.

6. hs-CRP – amikor a gyulladás még nem okoz tünetet

A krónikus, alacsony fokú gyulladás sokáig észrevétlen maradhat.

A hs-CRP segíthet ennek felismerésében.

Nem diagnózis. Nem mondja meg, mi a baj.

Viszont figyelmeztethet arra, hogy ha magas – érdemes mélyebbre ásni.

7. D-vitamin

Kutatások szerint Magyarországon az alacsony D-vitamin-szint a lakosság kb. 70%-át érinti.

Nem csodaszer, de nagyon fontos szerepet játszik az immunrendszer, az izmok és a csontok – és szinte az egész testünk – megfelelő működésében. Az egyik legfontosabb „vitaminunk”.

8. Ferritin

Ha gyakran fáradt vagy, ha romlik a terhelhetőséged, ha úgy érzed, „elfogyott az üzemanyag”…

Nem biztos, hogy csak a vasat kell megnézni.

A ferritin a vasraktárak állapotáról ad sokkal pontosabb képet.

9. Vesefunkció

A kreatinin és az eGFR sokszor már akkor jelezhet eltérést, amikor még semmilyen panasz nincs.

A vesék csendben dolgoznak – és sajnos a problémáik is gyakran csendben kezdődnek.

10. Májfunkció

A zsírmáj ma már népbetegség.

Sokaknál semmilyen tünetet nem okoz.

Ezért fontos a GPT, GOT és GGT ellenőrzése.

11. PSA

Erről nem szeretünk beszélni – pedig kellene.

A prosztata egészsége 50 év felett már rendszeres odafigyelést érdemel.

A PSA-szint egy fontos jelzőérték, amely segíthet időben felismerni azokat az eltéréseket, amelyek további kivizsgálást igényelhetnek.

12. Pajzsmirigy

Ha állandóan fáradt vagy, ha hízol, ha nincs energiád – nem biztos, hogy az életkor az oka.

Érdemes ellenőrizni a TSH-t és a szabad T4-et.

13. Éhgyomri inzulin

Sokan meglepődnek… lehet teljesen normális a vércukor – miközben az inzulin már régóta túlórázik.

Ezért az inzulinvizsgálat sok esetben korábban jelezheti az anyagcsere változásait.

14. Húgysav

Nemcsak a köszvény miatt fontos.

Magasabb szintje összefügghet több anyagcsere-betegséggel és a szív-érrendszeri kockázattal is.

15. B12-vitamin

Különösen fontos lehet idősebb korban, vegetáriánus étrend vagy egyes gyógyszerek tartós szedése esetén.

Hiánya fáradtságot, memóriazavarokat és idegrendszeri panaszokat is okozhat.

Amit a labor soha nem fog megmutatni

Na, itt jön a kedvenc részem.

A laborból nem derül ki:

• mennyit mozogsz,
• milyen erősek az izmaid,
• mennyire vagy stresszes,
• hogyan alszol,
• milyen a közérzeted,
• vannak-e barátaid,
• mikor nevettél utoljára egy jót.

Pedig ezek legalább akkora – ha nem nagyobb – hatással vannak az egészségünkre, mint sok laborértékünk.

A labor nem méri a kíváncsiságot, nem méri az életkedvet és a humort sem… pedig néha ezekből is jó lenne egy referencia-tartomány. 😊

Amit én tennék / én teszek 59 évesen

• Elmennék évente egy laborvizsgálatra.
• Nem azért, mert betegnek érzem magam, hanem mert szeretnék az lenni.
• Figyelnék a vérnyomásomra.
• Dolgoznék az izmaim megtartásán.
• Hetente többször mozognék.
• Sokat gyalogolnék.
• Jókat aludnék, jókat és finomakat ennék.

És nem arra készülnék, hogy minél tovább éljek, hanem arra, hogy minél tovább és jól éljek.

Mert számomra nem a hosszú élet a cél, hanem az, hogy 80 évesen is örömmel induljak el egy erdei ösvényen – lehetőleg Nordic Walking bottal a kezemben.

Összefoglalás – Milyen listával menjek a következő vérvételre?

Ha szeretnéd tudatosabban figyelni az egészségedet, érdemes megbeszélni a háziorvosoddal vagy kezelőorvosoddal az alábbi vizsgálatokat:

• Teljes vérkép
• Vércukor + HbA1c
• Lipidprofil (összkoleszterin, HDL, LDL, triglicerid)
• ApoB
• Lipoprotein(a)
• hs-CRP
• Májfunkció
• Vesefunkció
• TSH + szabad T4
• D-vitamin
• Ferritin
• B12-vitamin
• PSA
• Éhgyomri inzulin
• Húgysav

Források (válogatás): az ajánlások az Európai Kardiológiai Társaság (ESC), az American Diabetes Association (ADA), az Endocrine Society, az Európai Urológiai Társaság (EAU), valamint a WHO egészséges öregedéssel kapcsolatos irányelvein alapulnak.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot vagy tanácsadást. A konkrét vizsgálatokról mindig egyeztess a háziorvosoddal vagy kezelőorvosoddal.